Melyik olajat válasszam?

Melyik olajat válasszam?

Elég gyakori kérdés az autós számára. A mai világban hála az internet és a multiknak, nagy a választék árban és minőségben. Az ember csak kapkodja a fejét az ár és a termékbőség láttán. Egy gyors telefon vagy egy e-mail és máris kapott egy olcsó árat, de vajon az olcsó ár elegendő e az Ön autójába?

Nem valószínű, pedig Ön egy ismert márkát választott.
Esetleg levesz valamilyen olcsó, regenerált, újrahasznosított olajat a polcról? Kitől kérjek tanácsot? A nem létező és képzetlen áruházi eladótól, a szomszédtól mert 20 éve milyen jó volt az az ismert olajmárka és nosztalgiázunk a keleti autócsodákon? Esetleg az alkatrész nagykereskedőtől, akinél a haveromnak 40%-os kedvezménye van a „valamilyen” márkanevű olajra? Ezzel az erővel beleönthetnék Vénusz étolajat is, mert ez is egy ismert márka és olcsó. Ez is olaj és a másik is olaj. Ha belenézne a motor belsejébe, elszörnyedne, hogy olaj helyett iszap és szénné égett olaj található.
A mai 15.000 km-es átlagfutást figyelembe véve évente kb. csak egyszer kell olajat cserélni. A „megspórolható” összeg kb. 5.000-10.000 Ft évente. Miközben éves szinten 8 literes átlagfogyasztással számolva (280Ft/l) 336.000 Ft-ot elköltünk. 100.000 km-es használatnál pedig a „spórolás” kb. 33.000-66.000 Ft. A rosszul értelmezett takarékoskodásból pedig keletkezett egy 100.000-150.000 Ft-os komplett hengerfej felújítás. A henger, dugattyúgyűrűk, csapágyak kopásáról és a katalizátorról még nem is beszéltünk, ami szintén egy jelentős költség.
A környezetvédelmi előírások miatt az autók egyre bonyolultabbá váltak és vele együtt az olajozás is. A kenőanyagok is fejlődtek az autóval, speciálisan motor gyártókkal együtt kerültek fejlesztésre.A kenési hely szabja meg, hogy milyen viszkozitású olajat használunk. Az olaj az egymáson elmozduló – fém, műanyag, stb. – felületek között kenőanyag filmet hoz létre, ami megakadályozza a felületek egymással való érintkezését. Ha a kenőanyag nem tud megmaradni a felületek között, a kenés nem megfelelő, az alkatrészek idő előtt tönkremennek. A kenés minősége erősen függ a kenőanyag viszkozitásától. Ha a felületek közötti nyomóerő nagy, akkor nagyobb viszkozitású olajat kell használni, mert a kis viszkozitásút kinyomnák az alkatrészek maguk közül. Ellenben kis terhelésnél (pl. óra, műszerek, stb.) elegendő kis viszkozitású kenőolaj is. Természetesen igyekszünk a lehető legkisebb, de még elégséges viszkozitást választani, hiszen a nagyobb viszkozitású olajjal kent alkatrészek nehezebben mozdulnak el, nagyobb az energia veszteség. Ezért szokták a kis viszkozitású olajokat energia takarékos olajoknak is nevezni. Lassan mozgó alkatrészek kenésére szintén nagyobb viszkozitású olaj szükséges, mert több ideje van a kenőanyagnak kifolyni a kenési helyről. Gyorsan mozgó alkatrészek kenésére kis viszkozitású olaj a megfelelő, mint például a textiliparban a gyorsan pörgő orsókhoz egészen kis viszkozitású “orsó olajat” használunk. A felületek megmunkálási finomsága, illesztési pontossága is befolyásolja a szükséges viszkozitást. Nagyon finoman illesztett, kis felületi egyenetlenségeket tartalmazó felületekhez elég a kisebb viszkozitású olaj, míg a nagy egyenetlenségek “elfedéséhez” nagyobb viszkozitású olaj szükséges. Ezért elegendő a legújabb –finoman megmunkált felületekkel gyártott – autókba a kisebb viszkozitású olaj mint a régebben gyártottba és ezért javít az erősen kopott jármű üzemi tulajdonságain a nagyobb viszkozitású olaj használata.Viszkozitás fogalma:
A viszkozitás a folyadékokban a belső folyadékrétegek egymáshoz képest való elcsúsztatásánál fellépő – súrlódás jellegű – mozgást gátló ellenállás. A felhasználás szempontjából a kenőolaj nagyon fontos (talán legfontosabb) jellemzője, amely szoros összefüggésben áll a motor hőmérsékletével.

A viszkozitás függése a hőmérséklettől:
A folyadékok viszkozitása a hőmérséklet emelkedésével csökken, csökkenésével nő. A változás mértéke az olaj nagyon fontos minőségi tulajdonsága. Azt az olajat tekintjük értékesebbnek, melynek kevésbé változik a viszkozitása a hőmérséklet-változás hatására. Ha a viszkozitás kétszeres logaritmusát (tehát a viszkozitás logaritmusának a logaritmusát) ábrázoljuk az abszolút hőmérséklet logaritmusának a függvényében, közelítően egyenest kapunk. Ebből adódóan két hőmérsékleten mért viszkozitás meghatározásával más hőmérsékletekre is tudunk interpolálni ill. extrapolálni, ha a kérdéses hőmérséklet abba a tartományba esik, ahol még fennáll a linearitás. A kenőolajok egymásközti összehasonlításának egyszerűsítésére és a viszkozitás hőmérséklettől való függésének egyetlen számmal való jellemzésére több kísérlet történt, melyek alapján több abszolút és relatív minősítő számot vezettek be. Ma az abszolút minősítésre példa a motorolajok fokozatba sorolása, míg a relatív minősítésre a viszkozitási index (VI). A relatív minősítés lényege, hogy az olaj viszkozitás-hőmérsékleti viselkedését két, önkényesen kiválasztott alapolaj sorozat viselkedéséhez hasonlítjuk.

Adatokkal alátámasztott különbségek „olaj és olaj” között:
5W30-as olajok viszkozitása (mind a 6 olaj 5W30-as, full szintetikus, Midland gyártmányú svájci olaj):

(Minden olajgyártó oldalán megtalálhatóak az adott autótípushoz ajánlott olajak és adatai)

Természetesen az olajcsere intervallumnál figyelembe kell venni a használat módját (pl. rövid városi utak, sportos vezetés, országúti használat, stb.) és a motor műszaki állapotát.

A fenti adatok alapján is látható: nem mindegy, hogy „olajon” belül is melyik változat mellett döntünk, mivel ugyanazon a hőfokon más-más az olajok viszkozitása. Az autós ha csak a márkanév alapján választ olajat, előfordulhat hogy kárt okoz magának hosszútávon. Míg ha figyelembe venné az olaj-gyártók ajánlását (amely megtalálható az olaj-gyártók hivatalos weboldalán) komoly anyagi károktól kímélné meg magát.

Olajcsere hiánya